Barackszedés közben - ahogy potyogtak a fejemre is a barackok - arra gondoltam, hogy milyen jól nézne ki egy olyan tányér, amin a barackok, mint egy aszteroida becsapódások nyomai. Elég elmebeteg gondolat, de láttam már hasonlókat így nem gondoltam kivitelezhetetlennek. Néhány túlérett gyümölccsel kezdődött a teszt, vajon milyen nyomot hagy maga után? A kísérletezés sikeresnek mondható, másnap már élesben mehetett.
Nemcsak a barackot, hanem a magját is felhasználtam. Mi mindig eltesszük jótékony hatása miatt, feltörve fogyasztjuk. Így került a tányérra, igaz nem a friss hanem a tavalyi termés. Megpirítottam serpenyőben, mint a madulát vagy egyéb olajos magvat. Két barack került a tányérra, egy ágastul-levelestül - ez egy keményebb volt - amit a hűtőben tartottam a tálalásig. Fecskendővel akár barackpálinkával pácolhattam volna de a fényképen ez nem látszik, így csak most írom ide. A másik barack igazából csak egy fél, ez puha. Így próbáltam a textúrákkal is játszani. Ami az egész illúziut kelti - hogy egy barack szétfröccsent - az igazából a sárgbarack coulis ami egy lekvárszerűség. A tálalásnál először a couli került fel ami nem volt egyszerű, harmadsszorra sikerült úgy eltalálni a tányért, ahogy elképzeltem. A szószra jöhetett a fél (puhább) barack, ebből, mint egy kicsúszó barackmag - amiben megtalálható az ehető mag része is - illetve körülötte a pirított mag, amit porrá őröltem és rászórtam. A végén került az ágas, hideg, kemény barack. És íme a végeredmény:
